Isten az egész világ Teremtője, mindenható és örökkévaló Ura. Számunkra felfoghatatlanul tökéletes és szerető Isten.
Ő mindennél értékesebb és hatalmasabb; a világmindenség minden ereje, tudása, értéke semmi Hozzá képest.
Méltó rá, hogy imádjuk, és a legfontosabbnak tartsuk Őt. (Ézsaiás 40:15-28)
Minden jó dolog Istentől származik. Ő adta nekünk az életet, az Ő jósága tartja fenn az életünket és az egész világot,
Neki lehetünk hálásak mindezért. (Zsoltárok 145:8-9)
„… mert Isten szeretet.” (1 János 4:8)
„… az Úr irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy… megbocsátja a bűnt, hitszegést és vétket. Bár nem hagyja egészen büntetés nélkül…”
(2 Mózes 34:6-7)
Isten szent; tökéletesen jó és igazságos, ezért mindig jót akar, helyesen dönt, és mindig ellenezni fogja a rosszat. (Zsoltárok 5:5)
„… az Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség.” (1 János 1:5)
„… mindenki vétkezett, és nélkülözi Isten dicsőségét…” (Róma 3:23)
Isten a saját dicsőségére teremtett minket. Ez azt jelenti, hogy az életünkben Neki kellene a középpontban lennie, hogy Őt szeressük mindennél jobban, és teljesen Tőle függjünk.
Az ember azonban fellázadt, és hálátlanul elfordult Istentől; nem tiszteli, nem szereti, és nem tartja fontosnak Őt, Tőle függetlenül a saját akaratát követi.
A Biblia ezt a lázadást nevezi bűnnek. Ez minden ember életében megnyilvánul valahogyan, ebből fakad az emberek önzése, rosszindulata, gonoszsága.
„… Nincsen igaz ember egy sem, nincsen, aki értse, nincsen, aki keresse Istent.”
(Róma 3:10-11)
A bűnei miatt minden ember el van választva Istentől, ezért önmagától senki nem tudja megközelíteni Istent, és senki nem tud a saját érdemeivel elfogadhatóvá válni a Számára.
„… a ti bűneitek választottak el titeket Istenetektől…” (Ézsaiás 59:2)
„Mindnyájan olyanok lettünk, mint a tisztátalanok, minden igazságunk olyan, mint a szennyes ruha.”
(Ézsaiás 64:5)
A bűnössége miatt minden ember jogosan Isten ítéletét érdemli, ami a kárhozat, örök szenvedés, és Istentől mint minden jónak a forrásától való teljes elválasztottság. (2 Thesszalonika 1:7-9)
„Mert a bűn zsoldja a halál…” (Róma 6:23)
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3:16)
Isten a saját Fiát, Jézus Krisztust küldte a világba, hogy megmentsen bennünket a kárhozattól.
Jézus Krisztus, aki egyenlő az örökkévaló Istennel, emberré is lett, eljött a földre, és egész életében tökéletesen engedelmeskedett az Atya Istennek. (Filippi 2:6-8)
„Ő a láthatatlan Isten képe… Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn.”
(Kolossé 1:15-17)
Jézus, bár tökéletes és bűntelen volt, önként és ártatlanul magára vállalta minden bűnünket. Feláldozta magát értünk, kereszthalálával elszenvedte helyettünk a büntetést.
Isten igazságos, ezért meg kell, hogy büntesse a bűnt. Isten azonban annyira szeretett bennünket, hogy a minket jogosan sújtó ítéletét és haragját a saját Fián töltötte ki helyettünk, hogy mindent megbocsáthasson nekünk.
(2 Korinthus 5:21)
„Isten azonban a maga szeretetét mutatta meg irántunk, mert Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk.”
(Róma 5:8)
„… a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen… az Úr őt sújtotta mindnyájunk bűnéért.”
(Ézsaiás 53:5-6)
Isten ingyen, kegyelemből Jézus Krisztus igazságát, vagyis tökéletes engedelmességét tulajdonítja a Benne hívőknek, és már úgy tekint rájuk, mint akik megtisztultak a bűneiktől.
„Isten ingyen igazít meg az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban lett váltság által. Őt rendelte Isten engesztelő áldozatul az ő vére által azoknak, akik hisznek... mert ő igaz, és igazzá teszi azt is, aki Jézusban hisz.”
(Róma 3:24-26)
Jézus feltámadt a halálból. Ezzel igazolta, hogy Ő mindenekfölött álló Úr és Isten, akinek a helyettesítő halála, vagyis megváltása miatt valóban elfogadhatóvá válnak Isten számára azok,
akik hisznek Benne. (Róma 4:24-25)
„… Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint, eltemették, és feltámadt a harmadik napon az Írások szerint, és megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek. Azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre…”
(1 Korinthus 15:3-6)
Jézus Krisztus a Megváltó, Ő az egyetlen megoldás a bűneinkre, az egyetlen út Istenhez. Egyedül Általa tapasztalhatjuk meg Isten megbocsátását és szeretetét.
„Jézus így válaszolt: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam.”
(János 14:6)
Jézus Krisztus minden embert arra hív, hogy térjen meg, és higgyen Benne.
„… Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!” (Márk 1:15)
A megtérés úgy kezdődhet el az életedben, hogy egyetértesz azzal, amit Isten mond rólad, hogy bűnös vagy, és megbánod a bűneidet.
A valódi bűnbánat következménye, hogy el is fordulsz a bűneidtől, és arra vágysz, hogy egyre inkább Istennek tetsző életet élj. (Ézsaiás 55:7)
A megtérés azt is jelenti, hogy egyáltalán nem magadban bízol, hanem kizárólag Jézus Krisztusban mint személyes Megváltódban.
„Könyörülj rajtam kegyelmeddel, Istenem, töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal! Teljesen mosd le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts meg engem!”
(Zsoltárok 51:3-4)
Magadtól semmit nem tudsz tenni a megváltásodért, de ha hiszel Krisztusban, akkor egyedül az Ő halála és feltámadása miatt, anélkül, hogy megérdemelnéd, Isten megbocsátja minden bűnödet és ingyen örök életet ajándékoz neked.
Ez az evangéliumnak, azaz Isten örömhírének a lényege.
Hinni azt jelenti, hogy meg vagy győződve arról, hogy Isten meg tud menteni, ahogyan megígérte, és teljesen megbízol Benne. (Róma 4:20-21)
„Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” (Efezus 2:8-9)
Jézus Krisztus bűnbocsánatot és örök életet ad mindenkinek, aki hisz Benne. Általa személyes kapcsolatba kerülhetünk Istennel és megismerhetjük Őt.
„Őbenne van – az ő vére által – a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyelmének gazdagsága szerint…”
(Efezus 1:7)
„Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban. Ezt azért írtam nektek, akik hisztek Isten Fia nevében, hogy tudjátok: örök életetek van.”
(1 János 5:12-13)
„Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, Jézus Krisztust. ”
(János 17:3)
Ha hiszel Jézusban, akkor Isten a saját családjába fogad, a saját gyermekeként tekint rád, és soha nem hagy el. (Ézsaiás 54:10)
„Akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az ő nevében…” (János 1:12)
Jézus előre megígérte azt is, hogy vissza fog jönni ebbe a világba, de már nem úgy, mint egy egyszerű, megalázkodott ember, hanem úgy, mint a mindenség Királya és ítélő Bírója. Akkor mindenki szembesülni fog Vele, és mindenkinek el kell számolnia Előtte az életével. (Apostolok cselekedetei 17:30-31)
„Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében.” (János 3:18)
Jézus Krisztus Megváltó és Úr, akire úgy bízhatod rá hit által magadat, hogyha az egész életedet alárendeled Neki. (Apostolok cselekedetei 2:36)
Jézust hit által, az akaratunkkal és az értelmünkkel ismerhetjük el Úrnak, és fogadhatjuk el Megváltónak.
„Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz…” (Apostolok cselekedetei 16:31)
Ha valóban elfogadtad Jézust, akkor az egész életednek a középpontjává válik. Lehet, hogy nem tapasztalsz hirtelen radikális változást, és fogsz még bűnöket elkövetni, Isten azonban átformálja az életedet.
„Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.”
(2 Korinthus 5:17)
Az újjászületésed, vagyis az átformált, új életed következménye, hogy egyre szorosabb közösségben fogsz Istennel élni, egyre jobban vágysz arra, hogy az életed különböző területein átadd Neki az irányítást és engedelmeskedj Neki. A Biblia ezt a folyamatot nevezi megszentelődésnek. Az életedben jelen levő megszentelődés folyamata a megváltásod és az örök életed bizonyítéka. (Ezékiel 36:26-27)
„Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és a sötétségben járunk, akkor hazudunk, és nem cselekedjük az igazságot.
Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.” (1 János 1:6-7)
Jézus követése azt jelenti, hogy az életem Isten akaratának van alárendelve, engedelmeskedem Neki. Már nem a saját magam ura vagyok, hanem Krisztus az Úr az életemben.
(Máté 16:24-25)
Mindezt nem azért teszem, hogy a magam erejéből elfogadhatóvá váljak Istennek, hanem azért, mert Isten megváltoztatta az életemet, és az Ő szeretete késztet erre. (2 Korinthus 5:15)
- Fordulj Istenhez imádságban, beszélj Vele minden nap, mondd el Neki a hálaadásaidat és kéréseidet!
(Filippi 4:6-7)
- Olvasd naponta a Bibliát, ezen keresztül egyre jobban megismerheted Istent, és az életedre vonatkozó akaratát! (2 Timóteus 3:16-17)
- Engedelmeskedj Istennek, és az életed minden részletét bízd Rá! (János 14:21)
- Beszélj másoknak Krisztusról életeddel és szavaiddal, mondd el az embereknek Isten örömhírét, és hogy mit tett a te életedben! (1 Péter 3:15-16)
A Biblia arra tanít, hogy nekünk, akik Jézusban hiszünk, fontos közösségben lennünk egymással. (Zsidók 10:25)
Hívőként szükségünk van arra, hogy közösségben bátorítsuk, támogassuk egymást. A gyülekezetben egymás hite és szeretete által épülünk. (Efezus 4:16)
Jézus Krisztus arra szólít fel minket, hívőket, hogy a bemerítkezéssel is nyilvánosan kifejezzük, hogy Vele egységben vagyunk. (Máté 28:18-20)
Fontos, hogy csatlakozz egy gyülekezethez, ahol Krisztust tisztelik, követik, a Biblia tanításait hirdetik, és ahol más hívőkkel együtt lehetsz, akik segítenek növekedni az Istennel való kapcsolatodban.